2012. december 30.

2012........

.....................ezzel a kis színkavalkáddal búcsúzom ettől az évtől is.
 
Köszönöm az elmúlt év örömteli pillanatait, köszönöm, hogy itt voltatok!
 
 
 
Mindenkinek Boldog Új Évet Kívánok!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
                                                                                              Judit
 
A hála híd a szeretethez

Adj hálát az érzékeidért: a szemedért, amivel látsz, a füledért, amivel hallasz, a nyelvedért, amivel az ízeket érzed,az orrodért, am...
ivel szagolni tudsz és a bőrödért, amivel érzel. Adj hálát a lábadért, mivel jársz, a kezedért, amivel szinte mindent csinálsz, a hangodért, ami lehetővé teszi, hogy kifejezd magad és kommunikálj másokkal. Adj hálát csodálatos immunrendszeredért, ami gondoskodik arról, hogy jól légy vagy meggyógyulj, és az összes szervedért, amelyek olyan hibátlanul működtetik a testedet, hogy élni tudj. Adj hálát az emberi elme nagyszerűségéért, amit egyetlen számítógép sem képes utánozni. A tested a bolygó legtökéletesebb laboratóriuma, és semmi sincs, ami a nyomába eredne.
Valóságos csoda vagy!

Adj hálát az otthonodért, a családodért, a barátaidért, a munkádért és a házi kedvenceidért. Adj hálát a napfényért, a vízért, amit megiszol, az ételért, amit megeszel és a levegőért, amit belélegzel-ezek nélkül képtelen lennél életben maradni.

Adj hálát a fákért, az állatokért, a tengerekért, a madarakért, a virágokért, a növényekért, a kék égért, az esőért, a csillagokért, a holdért és ezért az egész csodálatos bolygóért.

Adj hálát a tömegközlekedésért, amit nap mint nap használsz. Adj hálát a vállalatoknak, amelyek ellátnak az alapvető szolgáltatásokkal, hogy kényelemben élhess. Temérdek emberi lény kemény és verejtékes munkája fekszik abban, hogy ha te most kinyitod a csapot, tiszta vizet vehetsz. Rengeteg ember szentelte annak az életét, hogy ha te most megnyomod a kapcsolót, fénybe boruljon a lakásod. Gondolj arra a számtalan emberre, akik éveken keresztül dolgoztak napszámosként, hogy kiépítsék a bolygó vasúthálózatát. Szinte lehetetlen ép ésszel felfogni, hány ember fáradságos munkája árán épültek meg az utak, amelyeken ma autózunk, és amelyek az életet összekötő hálózatot jelentik a világban.
„A hétköznapi életben alig fogjuk fel, hogy sokkal többet kapunk, mint amennyit adunk, és hogy életünk csakis a hála révén gazdagodhat.” (Dietrich Bonhoeffer/1906-1945/ Lutheránus lelkész)




2012. december 28.

Az ünnepek után....

...........még tart a varázs...a fény........... a játék..



 


 
...........hallgassatok egy kis szépséget, egyik legkedvesebb költőnk tollaitól ihletve...

2012. december 24.

Karácsony.........

...elérkezett....minden kedves olvasómnak áldott, békés ünnepeket kívánok!!!
 
 
 
 
 
Somlyó György:
Mese arról, ki hogyan szeret

Van, aki azt hiszi, tehet, amit akar, hisz szeretik.
Van, aki azt hiszi, tehet, amit akar, hiszen szeret.
Van, aki úgy érzi, minden tettére vigyáznia kell, éppen mert szeret.
...
Van, aki úgy érzi, minden tettére vigyáznia kell, éppen mert szeretik.
Van, akinek számára a szerelem határos a gyűlölettel.
Van, akinek számára a szerelem határos a szeretettel.
De van olyan is, aki a szerelmet összetéveszti a szeretettel, s nem érti, hogy mások feleletül a gyűlölettel tévesztik össze a szerelmet.
Van, aki úgy szeret, mint az országútra tévedt nyúl, amely a fénycsóvák csapdájába esett.
Van, aki úgy, mint az oroszlán, amely széttépi azt, amit szeret.
Van, aki úgy szeret, mint a pilóta a várost, amelyre bombáit ledobja.
Van, aki úgy, mint a radar, amely a repülők útját vezeti a levegőben.
Van, aki békésen szeret, mint a kecske, amely hagyja, hogy megszopja az éhező kisgyerek.
Van, aki vakon, mint a másikat alaktalanságába nyelő amőba.
Van, aki esztelenül, mint az éjszakai lepke a lángot.
Van, aki bölcsen, mint a medve a téli álmot.
Van, aki önmagát szereti másban, s van, aki önmagában azt a másikat, akivé maga is válik általa.

2012. december 9.

ADVENT...............

.............. a várakozás ideje. A csodák ideje.

" Soha nem érthetem meg, miért életem legszebb emléke a pillanat, mikor - tízéves lehettem - egy téli délután beléptem anyám sötét, üres hálószobájába, s a küszöbön állva megpillantottam a bútorok politúrján és a kályha csempéin az ablak előtt , az utcán és a szemközti házak tetején világító hó kékes visszfényét.
E pillanat varázsát nem tudom elfelejteni.
A hó kék fénye a sötét szobában valósággal megdöbbentett, s ugyankakkor sem azelőtt, sem azóta nem észlelt boldogságérzettel töltött el .
A titkoknak, a meséknek, az álomszerűnek, az anderseninek, az elvarázsoltnak ezt a teljes káprázatát addig nem ismertem,  s később sem találtam meg az éltemben, soha, sehol.
Mi történik akkor a szívemben, idegeimben vagy a világban? Nem tudom megmagyarázni. S az ilyen emlék örökké dereng egy lélekben, ugyanolyan mesés, kékes fénnyel, mint anyám hálójával szemközt  a háztetőkön a hó."
/ Az emlékről és a csodálatosról /Márai Sándor