Tegnap egy nagyon érdekes könyvbemutatón voltunk.A szerző mesélt a Jáván és Balin tett utazásairól és az ott született verseiből is felolvasott. Különös világról szól ez a könyv , "A vándorló királyság"
Köszönöm Melindának és Glóriának!
Ardzsúna feleségének, Citragandhának
"...
Meghalnék, ha tudnám, hogy véred lehetek majd újra,
Szemed mélységes mélyre, hajadnak cifra szalagja.
Meghalnék, ha tudnám, hogy melleden lennék a kendő,
Hogy köntösöd lehetnék, álmodat őriző éjlepedő.
De élek, mert pillantásod szívemnek tüzét hevíti,
És hajad rám omlik este a csillagos éggel.
Élek, mert kopott fekhelyemen piheg aranyló melled,
És fénylőn körbeölelsz, midőn elhúz rossz álom.
Hagyd, hogy míg élek, lélegzeteimet közeledbe lopjam,
Hogy emlékezhessek rád majd kiterítve, holtan.
..." (W.S.Tibor)
